Az elmúlt évtizedben a sclerosis multiplex (SM) lefolyásának spektruma megváltozott. A természetes kórlefolyás enyhébbnek tűnik, a demielinizációs megbetegedés első jeleitől kezdve a progresszív szakaszáig. Ez valószínűleg több tényező kölcsönhatásának eredménye, beleértve a diagnosztikai kritériumoknak és a sclerosis multiplex epidemiológiai jellemzőinek változását, a korai és megfelelő betegségmódosító kezelések hatását, és a népesség általános egészségi állapotának javulását.

A jelenleg is zajló, globális, multicentrikus, 5 éves, IV. fázisú Plegridy Megfigyeléses Program (PMP) relapszáló sclerosis multiplexes betegek valós környezetben végzett peginterferon béta-1a kezelésének biztonságossági és hatékonysági adatait gyűjti össze.

A szerzők olyan betegek MR-felvételeit hasonlították össze, akik hosszabb időközönként, illetve a hagyományos módon kapták a natalizumabot, utána pedig a teljes natalizumabcsoport képeit vetették össze az injekciós platformterápiákkal kezeltekével.

56 éves férfi betegünknél köhögés, hátfájás hátterében metasztatikus vesedaganat került leírásra, amely az első vonalas kombinált immunterápia után adott másodvonalas cabozantinib kezelés mellett 15 hónapja stabilan tartható.

Az egy adagban (RSV szezonban a születéskor, egyébként az RSV szezon kezdetén) beadott nirszevimab oltás hatására drasztikusan, 83%-kal csökkent az RSV-fertőzött csecsemők hospitalizációja.

Valós környezetben keletkezett adatok szerint nem-kissejtes tüdőrákban nem mutat előnyt a 2 évnél hosszabb ideig alkalmazott immunterápia.

Az FDA döntött, és elsőbbségi felülvizsgálat keretében fogja végezni a lekanemab engedélyezését, így négy hónappal korábban, már július elején jóváhagyást kaphat a készítmény.

A hosszú vizsgálati időszakkal operáló GRADE klinikai vizsgálatban metformin mellé adott négy hatóanyag hatásosságát hasonlították össze.